Földtörténet


Földtörténet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Őskontinensek 

A Föld szilárd kérgének kialakulása után nem sokkal a kéreg felszakadozott, és beindult a lemeztektonika. A kambrium előtti őskontinensekről gyér információk állnak rendelkezésre. Néhány ismert őskraton alapján legalább egy szuperkontinens, Rodinia létezett, emellett azonban ismeretlen kontinensek is létezhettek, valamint talán San Francisco-, Kongó- és Kalahári-pajzsok is elkülönültek tőle.[3] 800 000 000 évvel ezelőtt Rodinia feldarabolódott.[4]
Mintegy 550 000 000 évvel ezelőttre négy nagyobb kőzetlemez alakult ki. Az északi féltekén a Pannotia részekre hullásával Laurencia, Fennoszarmácia és Angara, a délin pedig Gondwana helyezkedett el. Talán már ekkor önállóvá vált a Szibériai-pajzs és Baltica is. Az ordovícium folyamán Gondwanáról levált Baltica, az északi kontinensek viszont közeledtek egymáshoz.
A szilurban Gondwana egységes maradt, miközben az északi kisebb kontinensek lassan összeálltak Euramerika kontinenssé. A devonra három kontinens jött létre: Gondwana, Euramerika és Szibéria. A karbon során mindhárom kontinens közeledett egymáshoz, így összeállt a Pangea.
220 000 000 évvel ezelőtt, a triász időszakban csak egy szárazföld volt, a Pangea. 150 000 000 évvel ezelőtt, a jura időszakban 2 kontinens volt Laurázsia (Eurázsia, Észak-Amerika) és Gondwana (Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália, Antarktisz).
 
Gondwana
Positions of ancient continents, 550 million years ago.jpg
A Gondwana őskontinens rekonstrukciós képe, első kialakulásának végén, kb. 550 millió évvel ezelőtt.
Földtörténeti adatok
O
S
D
C
P
T
J
K
N
Kor 550–120 Ma
Idő ediakarakora kréta
Elhelyezkedése
Laurasia-Gondwana.png
Gondwana és Laurázsia a triászban, 200 millió éve
A Gondwana (Gondvana, Gondvána vagy Gondvánaföld) ősi szuperkontinens, amely magába foglalta a déli félteke mai kontinenseit és szigeteit, beleértve az Antarktiszt, Dél-Amerikát, Afrikát, Madagaszkárt, Ausztráliát, Új-Guineát, Új-Zélandot, és a mai északi féltekéről az Arab-félszigetet és Indiát.
A kontinens elnevezését az azonos nevű közép-indiai régióról (amely a gondi nép földjét jelenti) Eduard Suess osztrák geológus (1831–1914) javasolta 1861-ben.

Az első Gondwana

Hosszú folyamat, számos orogenikus esemény eredményeként alakult ki 550-500 millió évvel ezelőtt (500-550 mya), a kambrium idején. Kialakulásának utolsó időszak egybeesett a Laurentia lemez és Nyugat-Gondwana közti Iapetus-óceán szétnyílásával. Ugyanerre az időszakra esett a „kambriumi robbanás”, a többsejtű élőlények hirtelen elterjedése (542-530 mya).
A későbbiekben a Gondwanához más szárazföldi lemezek is csatlakoztak, mint a mai Észak-Amerika jó részének tömbje (a Kanadai pajzs vagy Laurencia), Európa egy része (a Baltica) és Szibéria, és így a perm időszakra kialakult a Pangea szuperkontinens.

A második Gondwana

Amikor a Pangea a jura korban széttört, két kontinens alakult ki: Gondwana és Laurázsia. Ez a második Gondwana valamivel kisebb volt, mint az első: Florida jó része, Georgia déli része és Alabama olyan kőágyon fekszenek, amelyek valamikor az ős-Gondwanához tartoztak, de a Pangea széttörésekor a mai Észak-Amerika tömbjével együtt folytatták útjukat.
A késő paleozoikum idején Gondwana délen csaknem a Déli-sarktól északon az Egyenlítőig terjedt. Az éghajlat csaknem az egész szuperkontinensen enyhe volt. India a Föld szénkészleteinek mintegy három százalékával rendelkezik, ennek jó része paleozoikumi lerakódások eredménye a Gondwanán.
A mezozoikumban a bolygó átlagos hőmérséklete magasabb volt, mint ma. A Gondwanán sok-sok millió éven keresztül nagyon gazdag flóra és fauna virágzott. A karbon és a perm idején azonban eljegesedés történhetett, erre a legegyértelműbb bizonyítékokat Dél-Amerikában találták.

Két, majd három részre törik

A Gondwana középső, illetve az alsó jura korok idején kezdett széttörni (mintegy 167 mya), amikor a keleti része (a mai Antarktisz, Madagaszkár, India és Ausztrália) elkezdtek leszakadni Afrikáról. Afrika másik oldalán Dél-Amerika tömbje lassan nyugat felé sodródott, így mintegy 130 millió évvel ezelőtt (kora kréta) megkezdődött az Atlanti-óceán déli részének kialakulása és 110 milló éve Afrika és Dél-Amerika közt már tenger hullámzott. A kelet felé sodródó tömb maga is széttöredezett: 90 millió éve, a késő kréta időszakban India megkezdte északi irányú mozgását.

A Gondwana-töredékek sorsa

Gondwana széttöredezik
Indiáról ezután leszakadt Madagaszkár és egy keskeny mikrokontinens, amelynek maradványa a Seychelle-szigetek. Mindez részben egybeesett a kréta és a harmadidőszak határán bekövetkezett, K-T esemény néven is ismert tömeges fajpusztulással, illetve az indiai Dekkán-fennsík vulkáni bazaltjának feltörésével, amely egyes elméletek szerint a 65 millió évvel ezelőtti nagy kihalás okozója is lehetett.
Ausztrália 80 millió éve, a felső kréta korban kezdett leválni az Antarktiszról, de a köztük lévő tengerágy szétnyílása csak 40 millió évvel ezelőtt kezdett igazán aktívvá válni, az eocén korban. Új-Zéland már jóval korábban leválhatott ugyanerről a tömbről (85-130 millió éve).
Az emlősök korának érkeztével (mintegy 55 millió éve), Új-Guinea elkezdett leválni Ausztráliáról, miközben mindkét tömb észak felé mozgott, saját tengelyük körül is elforogtak, és mindezek következtében egy darabig még összeköttetésben maradtak más Gondwana-töredékekkel.
Mintegy 45 millió éve India beleütközött Ázsiába és felgyűrődött a Himalája. Körülbelül ugyanebben az időben Ausztrália legdélibb csücske, a ma önálló sziget Tasmania végül elszakadt az Antarktisztól, és első ízben óceán hullámzott a két kontinens közt.
Talán 30 millió évvel ezelőtt, az oligocén korszakban az Antarktisz nyugati részéről leszakadt Dél-Amerika tömbje is. A Drake-átjáró megnyílásával így már nem volt akadálya, hogy a Déli-óceán hidegebb vizei északra áramoljanak, és körforgásba kezdjenek a meleg trópusi vizekkel. A tengerek hőmérséklete mintegy 10 °C-kal csökkent, és a globális klíma jóval hidegebb lett.
15 millió éve Új-Guinea ütközni kezdett Dél-Ázsiával és ez újabb magashegység-képződéshez vezetett. Még később Dél-Amerika a Panamai-földsávon keresztül Észak-Amerikához kapcsolódott, lezárva a meleg vizek áramlatait és létrehozva az arktikus vizeket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése