2012. július 31., kedd

Táltosok


Táltosok, sámánok, mágusok
 
Az egykori magyar táltosok, sámánok és mágusok nem beszéltek Jézus tanításairól, hanem ők ÉLTÉK azt. Szegények maradtak, gyógyítottak, megküzdöttek a gonosszal a népük védelmében. Ők egyszemélyben voltak papok, orvosok és hősök. A magyarok királyai, fejedelmei eredetileg táltosok voltak, vagyis a királyság nem örökletes volt, hanem Isteni kiválasztáson alapult.
Mindkét kezén és lábán hat-hat ujjA táltosok jellemzői:
-      Már születésekor megkülönböztető jegyeket visel magán: hat ujjal vagy foggal születik, csillag alakú anyajegy van rajta.
-       -  Különleges képességekkel rendelkeznek: értik az állatok nyelvét, megérzik az emberek gondolatait, prófétálnak, álmot tudnak fejteni, jövőbe látnak (mint ahogy Jézus is előre megmondott dolgokat), látják a földbe rejtett kincseket, át tudnak változni pl. madár alakba, vagy éppen láthatatlanná tudnak válni (jógiknál is megszokott jelenség). Ismerték továbbá a saját halálukat (mint Jézus is), átláttak a falakon, képesek voltak un. bőségteremtésre (mint Jézus a hallal és borral). Gyermekként hamar megtanultak beszélni, bölcsességük is korán megmutatkozott. Ugyanakkor nagyon szerények és szegények, a környezetükben élők tartották el őket. Azért is rejtőztek ilyen álca mögé, hogy megtévesszék azokat az embereket, akik nem  voltak méltóak a titkok megismeréséhez. A táltosok tehát azok akik a Szent Szellem ajándékaiban részesülnek, mivel bennük az örökkévaló Atyaisten Szelleme él.
-      Ilyen különleges képesség volt pl. a révülés, amikor kapcsolatba kerültek a szellemi világgal. Ez a Nappal való szoros kapcsolatukra is utal egyben, hisz maga a RÉvülés szó is magában foglalja a NAPistent, azaz t. (reggel, ragyog, részeg, révbe ér, regölés, manysi RÉ=hőség, forróság, meleg!) Aki tehát a térfenntartó Napszeránnal van kapcsolatban, bizony a forrósághoz is közel kerül, ebből származik aztán a HŐS szavunk.
 -     Másik ilyen különleges képesség volt, hogy amikor feldarabolták, akkor össze tudta magát rakni. A hagyomány szerint a tudós csak úgy válik táltossá, ha a testét szétszaggatják, feldarabolják. Ez hasonló az egyiptomi Ozirisz történethez, akit Széth, a gonosz sötét megtestesítője darabolt fel. De nemcsak őt, hanem a kínai Pan Ku-t, vagy az óind Purushát, a skandináv Ymir-t is, vagy Orpheuszt, illetve Dionüsszoszt is. Itt NEM arra kell gondolni, hogy ez egy gonosz cselekedet volt, sőt éppen ellenkezőleg! Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy ezzel éppen egy nagyon is pozitív dolgot tettek, hiszen a táltost ily módon juttatták a személyes örökléthez. Magyar vonatkozásban erre tipikus példa volt Koppány esete, akinek szintén négyfelé vágták szét a testét.
 -     A hagyomány szerint tejen éltek 7 éves korukig, mert ez volt az élet vize, a halhatatlanság itala, az égi kapcsolat záloga. A tej szavunk kapcsolatos a teli, teljes szavakkal, azaz kifejezi a teljességre, a tökéletességre való törekvést. Gyakran meg is fürödtek a tejben vagy a tejtóban. II. Rákóczi Ferencről Észak-Magyarországon úgy tudták, hogy 7 évig szopott, s ennek köszönhette rendkívüli erejét. Azt hitték róla, hogy azért nem fogta a golyó (lepattant róla!), mert táltos volt.
 -     A hetes számnak különleges jelentősége volt az életükben, minden hetedik életévükben történt valami fontos dolog velük, ami többnyire elragadtatást jelentett, vagyis ekkor kaptak beavatást. (A hetes szám a Tórem mitológiában is előjön, illetve a teremtéstanban). A manysik Napistene az Ég-Atya 7. fia az első sámán is, mellesleg ők vele azonosítják Jézus személyét.
Az orvosok zöme szerint genetikai hibaEgy taktaszadai hiedelem monda szerint:
„Vittük az ebédet, mi ketten. Olyan hét-nyóc év körül vótam. A fiú is olyanba. Hét esztendős vót. Egyszer csak egy gyönyörű nagy fényesség ereszkedik a felhőbűl lefelé. Elinkbe. Tátott szájjal lestük azt a nagy fényességet. A fényesség odalép elénkbe, kérem, a Sanyi gyereknek megfogta a kezit. A gyerek letette az ételest az út közepire. Oszt akkor mán emelkedett felfelé. A gyerek felszállt kérem. Felszállt. Én úgy néztem a szememmel, majd kigyütt a helyibűl. Lestem én.... Oszt szaladgáltak a tudós asszonyhoz. A tudós asszony aszonta: - Csak imádkozzanak a jó Istennek maguk. A gyereknek nagyon jó helye van. Nagy fényességbe van, majd 21 éves korában haza fog gyönni... Foggal született gyerek volt. Az édesapja akkor mondta, foggal született gyerek.”
 -      A beavatás közben rejteztek, azaz akár több napon át egy tetszhalálszerű állapotban voltak (ekkor értek RÉvbe).
 -      A táltosok fája, sámánfa, égigérő fa, világfa (tölgyfa, nyírfa). Útként szolgál a felső világba. A táltosok szent fája – az égigérő fa – magyar neve EGYFA volt, ahogy a templomok neve az EGYHÁZ lett.
 -     Táltos kard vagy táltos bot. Ezt Numi-Tórem, azaz az Ég-Atya bocsátotta le nekik. Ilyen szent kardja volt pl.: Ramthának - Atlantiszon, Atillának - a hunok királyának, Mohamednek, Arthur királynak, stb.. Táltos bot: a caduceust, azaz a  kígyós bot, amelyet Hermész kapott Apollóntól, de valószínűleg Romulusnak is volt. Plutarkosz írásában ugyanis ez olvasható:
 „Egyébként abban mindenki egyetért, hogy Romulus nagyon istenfélő volt, sőt még a jósláshoz is értett, és úgynevezett lituust, vagyis görbe jósbotot hordott magával. Lituusszal jelölik meg az égtájakat a madárjósok, mikor leülnek jósszékükbe. Romulus jósbotját a Palatinuson őrízték, de mikor a gallok elfoglalták a várost, nyoma veszett. Mikor aztán a barbárokat elűzték, rátaláltak a vastag hamuréteg alatt, s bár minden más elhamvadt és megsemmisült, nem tett kárt a tűz benne.”
 -      A táltosló. A hagyomány szerint a táltos és a táltos lova egy időben születtek. Gyakran mindkettejüknek csillagjel volt a homlokukon, s ezért is adtak Csillag nevet a lovaknak. A népi emlékezet megőrizte, hogy táltoslova volt Koppánynak, Szent Lászlónak, Mátyás királynak és II. Rákóczi Ferencnek is. Tehát ők is táltosok voltak. Indiai hagyomány szerint Buddha is mágikus kapcsolatban volt a vele egy órában született lovával.
Az Ádám névhez hasonló szó (pl. udom, odem) több rokonnyelvünkben is „álom” jelentésű, tehát míg az emberiség őse Ádám, addig a magyaroké pedig Álmos. Egyben ő volt az első magyar táltos is, hiszen  az Atyaisten nemzette, Ügyek. A régi magyar „ügy”, „egy”, „igy” szó szentet jelent. Álmos tehát a Nap gyermeke volt, aki a Nap népét vezette ide a Kárpát-medencébe. Álmost is saját kérésére, illetve beleegyezésével végzeték ki, helyesebben feláldozták. Ugyanolyan áldozat volt ő, mint az egyiptomiaknál Ozirisz, vagyis ezzel ő halhatatlanná vált, s szellemi ereje örökre segítségére lett a magyaroknak. Az sem véletlen, hogy a fiát Árpádnak nevezték, hiszen az árpa, mint gabona, egy mag, melyben benne rejlik az élet csírája. Ők általuk ültetődött el tehát a magyarság magja, csírája. Hasonlóan, mint Noé fiai, akik szintén az élet csíráját jelentették a földi emberiség történelmében. Noé fiai, Sém = szem, Khám = (visszafelé olvasva) mák és Jáphet = (több nyelvben, mint pl. finn, szanszkrit) gabona jelentésű.
Mint a fentiekből jól látható, bizony nagy áldás az egy népnek, ha sámánokkal, mágusokkal, táltosokkal rendelkezik. Hiszen ők azok, akik áldozatot hoznak azért, hogy az emberiség előrébb tudjon haladni a lelki evolúciós fejlődésében. Ezek a nagy lelkek áldozáskor az oltáron bemutatott áldozatot követően áldomást ittak, mégpedig kupából. A kupa = fejtető (kupán váglak), vagyis a koronacsakrára történő utalás, hiszen ezen a csakrán keresztül van kapcsolata a beavatottaknak Istennel. A sámánok közül sokaknak meglékelték a koponyáját és a helyére valamilyen fémlemezt tettek, ezzel a koronacsakrájuk nyitottabbá vált, s közelebbi kapcsolatba kerülhettek általa Istennel. Ezért készítettek sokszor kupát koponyából. (További szavaink ezzel a szógyökkel: KOPonya, KOBak, KOPasz, KOPár, KOP-pány, KÁPoszta, KÁPlár, KAPitány, KUPa, KÚP, KUPak, KUPola, CSUPor, ZSÚP, …)
A kupa neve másként kehely, azaz a kegyhely az isteni titkok elsajátításának helye, vagyis a megvilágosodás helye. Ezért csináltak koponyából kupát, ezért van a rabbiknak, papoknak, püspököknek és kardinálisoknak a fején fejcsúcs-fedő, s a szerzetesek ezért borotválják koponyacsúcsukat, illetve ezért alakult ki egyes indián törzseknél a skalpolás szokása. Így vették ezt ezt át mágusainktól, anélkül, hogy valójában tudnák miről is van szó.

„Irtsd a gonoszt, a jót neveld, védd!
Szent célon függjön szíved, elméd!
Gyógyítgasd mély sebét fajodnak,
Küzdj, - törj, - áldozz – s követni fognak!”
(Tompa Mihály)

Maja próféciák

Adrian Gilbert-Maurice Cotterell: Maja próféciák. Egy elveszett civilizáció megfejtett titkai. 
 

Miután Adrian G. Gilbert a "The Orion Mystery" című könyvében (Robert Bauvallel közösen) megírta a csillagokkal kapcsolatos, újfajta elképzeléseit az egyiptomi piramisokról, megismerkedett egy megszállott kutatóval, Maurice Cotterellel, aki egy maja szarkofágfedél rajzolatai, valamint a napfoltciklusok elemzése alapján próbálta megfejteni, hogy miért is omolhatott össze a maják civilizációja. Így állt össze e kötet szerzőpárosa.
Cotterellnek radikális elképzelései vannak nemcsak Amerika történelmével, de az egész emberiség jövőbeli sorsával kapcsolatban is. Sokan abban bízunk, hogy ha abbahagyjuk a környezetszennyezést és visszatérünk egy természetes életmódhoz, miközben persze leküzdjük a túlnépesedést, akkor talán megússzuk, szóval elméletben lehetségesnek tartjuk, hogy az emberiség harmóniában éljen a bolygójával. De mi van, ha ez egyáltalán nem az emberiségen múlik, ha léteznek olyan kozmikus tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni. Cotterell úgy gondolja, és a maják példájával igazolja, hogy a civilizációk felemelkedését és hanyatlását nem önmaguk, hanem a Nap szabályozza.
Számos könyv jelent már meg a maja civilizációról, de eddig senki sem volt képes megfejteni sajátos kettős naptárukat. A könyv részletesen foglalkozik vele, hogy miért dolgoztak ki olyan összetett rendszereket az idő mérésére, mint a "hosszú időszámítás". A maják nemcsak a napok számolásával mérték az időt, kiváló csillagászok is voltak. A klasszikus maja templomok bejáratait, tetőzetét, a maja boltívet, illetve különleges stílusjegyüket, az ún. fésűdíszt gyakran úgy tájolták, hogy láthassák bizonyos csillagok felkelését, delelését és lenyugvását. Vagyis a templomok egyszersmind csillagvizsgálók voltak. Különösen a Fiastyúk, a Merkúr a Vénusz, a Mars és a Jupiter mozgása érdekelte őket. Természetesen a Nap és Hold járását is ismerték, és előre megjósolták várható fogyatkozásaikat. Csillagászati megfigyeléseiket referencia-táblázatokkal kombinálták, így következtettek a jövőbeni történésekre.
A maják hite szerint saját korukat három korábbi kor előzte meg, s ezeket a korokat nagy katasztrófák választják el egymástól, amelyekben majdnem minden élet elpusztult. A híres azték naptárkő közepén Tonatiuh, a kinyújtott nyelvű napisten látható, körülötte pedig az elmúlt korok istenei. Cotterell felismerte, hogy Pakal maja király sírjának fedőlapja is hasonló jelentőségű: a szarkofágfedél ábrái feljegyezték a világtörténelem fő eseményeit, melyek a maja mitológiával kapcsolatosak, és bizonyos értelemben szent teremtéskönyvüket, a Popol Vuhot illusztrálják. Az emberiség születéséről szóló tündérmese mögött valószínűleg egy mélyebb értelem rejtőzik, egy katasztrófatörténet mitológiába csomagolva. De hogyan függ össze mindez a maja kultúra hirtelen bekövetkezett hanyatlásával?
Ez a titokzatos nép, amelynek magas fokú civilizációra utaló emlékei Közép-Amerika őserdeinek mélyén rejtőzködnek, több mint kétszáz éve foglalkoztatja a tudósokat, a felfedezőket és az írókat. A szemlélőket csodálattal tölti el piramisaik, templomaik és palotáik tökéletessége, ma pedig már a kőbe vésett feliratokat is kezdik megfejteni. A maják a korai kezdetektől a hozzávetőlegesen isz. 600-800 között volt aranykoron keresztül a posztklasszikus kor végéig - amely még néhány évszázadon keresztül tartott - számtalan világraszóló remekművet hoztak létre. Azután éppoly rejtélyesen, ahogyan felbukkantak, el is tűntek a történelem színpadáról. Valamilyen esemény következtében civilizációjuk összeomlott, városaik elnéptelenedtek. Az általuk lakott terület nagy részét újra visszahódította az őserdő, mígnem a romokon előbb a toltékok, majd az aztékok emeltek újabb városokat, megőrizve elődeik tudásának egy részét, így a mitológiát és a csillagászati ismereteket is.
A maják számára a legnyugtalanítóbb dolog a Nap volt, ezért Cotterellnek pontos információra volt szüksége arról, hogy mi történt a Nappal ezekben a régmúlt időkben. Kidolgozott egy elméletet a napfoltciklusok és az azték és maja naptárak "hosszú szám"-mal való időmérésének összefüggéseiről. Valószínűsítette, hogy a maják "szuperszáma" azonos a Nap mágneses terének elmozdulási vagy megfordulási periódusával, ugyanakkor összefüggést talált a naptevékenységi ciklusok és az emberi termékenység között is.
Lehetséges volna, hogy a maják, akik bámulatba ejtő civilizációs eredményeik ellenére kőkorszakinak tűnő körülmények között éltek, ilyen pontos tudással rendelkeztek volna a napfoltokról? Valóban voltak emlékeik a mítoszaikban feljegyzett hatalmas tragédiákról, amelyek majdnem elsöpörték az emberiséget (vízön, jégkorszak stb.)? És valóban képesek voltak arra asztrológia, numerológia, álmok vagy bármi által, hogy jóslatokat készítsenek a jövőről? E kötet szerzői időt, fáradságot, költségeket nem kímélve járták végig Közép-Amerika régészeti lelőhelyeit, szembesítették egymással a maják előtt és után élt népek hitvilágát, s a transzatlanti hagyományok és Atlantisz bizonyítékainak nyomon követésével új összefüggéseket tártak fel az emberiség egykori közös tudásáról is. Ha ez némileg választ ad is a múltra, de mi a helyzet a jövővel?
Cotterellt a maják pusztulásával kapcsolatban elsősorban az érdekelte, hogy ők látható módon előre jelezték a Nap mágneses terének megfordulását, ismerték annak a termékenységre gyakorolt negatív hatását. A termékenységrítusokkal kapcsolatos megszállottságuk és az, hogy személyes véráldozattal szolgálták a Napot és a Földet, magyarázható mind a születési arány csökkenésével, mind a tragikus csapadékhiánnyal. A szoláris ciklusokat tovább követve a ma időszakig feltűnik, hogy hasonló klimatikus változásoknak vagyunk már tanúi, és az egész bolygó felszínén megfigyelhető az elsivatagosodás. A szerzők utalnak Immanuel Velikovsky történész fejtegetéseire, aki szerint a Földet elpusztíthatja tűz, víz, szél és vulkanikus eső is. Ez mind hasonlít ahhoz a képhez, amely a maja mitológia négy korszakának véget vetett. Az ő napfolttevékenység-kutatásai és a maja jövendölés az ötödik korszak végéről a Föld mágneses térfordulásával köthető össze. Ez és az ehhez társuló kataklizmák szerinte isz. 2012 táján fognak bekövetkezni. A szerzők is hasonló következtetésre jutnak: A maják időszámítása szerint a legutóbbi korszak kezdete Vénusz születése volt, Ketzalkoatl csillagáé, ie. 3114. augusztus 12-én. A korszak legutolsó napja 2012. december 22., amikor kozmikus kapcsolat jön létre a Vénusz, a Nap, a Fiastyúk és az Orion között, mivel csak a Vénusz "született" az előző dátum idején, most pedig majd szimbolikusan "meghal". Ha a jóslatok igaznak bizonyulnak, ez lesz a valaha ismert legnagyobb katasztrófa az emberiség történetében. Edgar Cayce, a századunk első felében élt látnok, erre az időre teszi az elsüllyedt kontinens, Atlantisz felemelkedésének lehetőségét, de más jelentős változásokat is jósolt.
Cotterell napfoltelmélete magyarázatot kínál az okokra: a Nap mágneses mezejének változása váltja ki a Föld mágneses terének megfordulását, és az ezzel járó kataklizmákat. Szoláris-genetikai elmélete (amely úgy látszik, valaminek az újrafelfedezése), ha a legcsekélyebb mértékben is helytálló, akkor bolygónk minden lakója számára sorsdöntően fontos.
B. É.
Az Idő szívverése
http://forum.mimi.hu/viewtopic.php?p=4432 2007.05.15. 18:50


Mi is az idő? Egészen egyszeru kérdésnek tunik, hiszen minden nap találkozunk vele, percek, órák, napok és évek formájában.

Mi a legjellemzőbb rá? Az, hogy telik. Folyamatosan, egyenletesen, soha vissza nem térően, mint ahogy oly sokáig gondoltuk róla, avagy mégsem ennyire egyszerü? Einstein óta egy kicsit elbizonytalanodtunk, hiszen kiderült, hogy mégsem olyan egyenletes, nem is egészen folyamatos, időt, talán azt sem lehet mondani, hogy soha vissza nem térő.

Nézzük a csillagokat: különböző korokból és időkből való képeket látunk. Távolságuktól függően ezer, tízezer éve látjuk őket, lehet, hogy nem is léteznek már, de fényük itt nálunk még világít. Ez a mi jelenünk, amit csillagok múltja vesz körül.

Volt egy nép, amely igen nagy gondot fordított az idő számításra. Közép-Amerika őserdejében éltek, csodálatos piramisokat, épületeket, városokat építettek, egész jelrendszerrel összekötött kőfaragásokat és festményeket készítettek, aztán úgy i.sz.800 körül éppolyan rejtélyesen, mint ahogy megjelentek, eltuntek a történelem színpadáról. ők voltak a maják.

Ernst Förstemann, német könyvtáros, 1867-ben, a Drezdai Könyvtárban dolgozott, és egy majáktól származó Vénusz táblázatot (a bolygó 584 napos ciklusának a periódusaival), valamint több Hold táblázatot talált. Ezek a táblázatok a várható Napfogyatkozásokat és Holdfogyatkozásokat tartalmazzák, és annyira pontosak, hogy a holdhónapok hosszát csupán 2 másodperc eltéréssel adják meg.

A majáknak kétfajta időszámítási rendszerük volt. Egy mindennapi használatra való, ami rövidebb periódusokkal számolt, és egy hosszabb, ami több tízezer évet ölel át. Volt egy másik adatrendszerük is, amivel 4500 évenként, egynapos kiegészítéssel módosítani lehetett a táblázatokat.

Mire volt jó ez a hosszú időintervallumokra vonatkozó fantasztikus precizitás?

Közelebb jutunk a kérdés megválaszolásához, ha el tudjuk helyezni időszámításukat a mi időnkben. Tudnunk kell, hogy a maják szerint mi most a Nap ötödik korszakában élünk, és hogy szerintük a mostani ember megteremtését négy korábbi emberi faj és civilizáció előzte meg, melyek nagy katasztrófák következtében pusztultak el.

Az ötödik korszak kezdete a "Vénusz születése", aminek a Gergely naptárhoz viszonyított időpontját Joseph T. Goodman kutatásai alapján, Eric Thompson számította ki. Ez az időpont Kr.e. 3113. augusztus 10-e, és mivel egy nagy ciklus 1 872 000 napból áll, 2012. december 22-én ér véget.

1 872 000 nap x 5 világkor = 9 360 000 nap = 25 625 év.

25 625 év = 1 precessziós ciklus. (Ennyi ido alatt tesz meg a Föld egy teljes kört az állatövi jegyekben.)

Adrian G. Gilbert és Maurice M.Cotterel a napfoltciklusokat összevetette a maják időszámításával és igen érdekes eredményre jutottak.

Egy napfoltciklus = 187 év

20 x 187 év alatt a Nap mágneses tere visszájára fordul, ez durván 3740 év. Az erőtérváltás 187 év alatt éri el a minimumot, tehát egy polaritás váltás 2 x 187 év = 374 év.

A polaritás-váltás legutoljára Kr.u. 44o és 814 között következett be, vagyis pont a maják hanyatlásának és kihalásának idején. Ebben az időszakban a Földet több káros sugárzás éri, megnő a genetikai mutációk száma. Most már érthető, miért volt számukra ez az időszak annyira fontos.

A Föld és a Nap poláris és egyenlítői területeinek semleges mágneses eltorzulása = 1 nagy maja ciklus = a precessziós ciklussal = 25 627 év : 5 = 5 125,4 év.

5 125 év = 3113, augusztus 10 + 2012. december 22.

Tudományosan bizonyított tény, hogy a Föld mágneses tere a Nap semleges lemezeinek hatása alatt áll, vele összhangban változik. Az is, hogy a Föld forgástengelye a Nap körüli pályáján a pálya síkjával 23,5 fokos szöget zár be, amely a Nap és a Hold gravitációs hatása

következtében lassan elmozdul. A pólusok a csillagokhoz képest körpályát írnak le. Egy teljes körpálya egyenlő egy precessziós ciklussal, ami 25 627 év.

A maják több rendszer korelációján keresztül, napra pontosan kiszámították az ötödik, vagyis a nagy maja ciklus végét, amikor a pólus eltolódik, esetleg a Föld elhajlik tengelyén, vagy valami más történik?

Erre vonatkozóan több elmélet született.

Terence és Dennis Mckena a "The Invisible Landscape" címu könyvükben, a sámánizmus és a hallucinogén szerek tanulmányozása kapcsán, arról a végeredményrol számolnak be, hogy az emberiség 2012-ben hat napon át részese lesz "a feltámadásnak a fényben".

José Arguelles számításai szerint a 2012-es év a globális civilizáció teljes összeomlását, az anyag átalakulását, a Föld megtisztulását és újjászületését hozza. A következő korszak az információra, a kristályokra és a galaktikus összehangolódásra épül.

Az egyiptomiak hittek abban, hogy a Tejúton (az égi Nílus) keresztül a lélek eléri a Paradicsomot, az Oriont. Egyes értelmezések szerint az egyiptomi piramisok funkciója a lehetett, hogy segítse a fáraót az utazásban. Ugyanez a hitvilág tükröződik több észak-amerikai törzsnél is, akik úgy képzelik, hogy a Tejút mindkét végén kapu van.

Az egyik az Ikrek és a Bika csillagképek között, az Orionhoz közel, a másik az Ekliptika ellenkező oldalán, a Skorpió és a Nyilas csillagképek között.

Hamvas Béla azt írja a Sciencia Sacra c. könyvében: "Az első és Eredeti Szellem-ember (Ádám) megalapítja a béke, a szépség, a rend és a termékenység birodalmát.

Az Ember az ország közepén 9 hidat épített, 6 nagyobbat és 3 kisebbet. A 9 hídból 8 az aranykor végére leomlott és csak egy maradt meg. Ennek a neve: Chinvat, ezen a hídon járnak át a lelkek, akik a földről elköltöznek, és a láthatatlanba visszatérnek. Mostmár csak a Chinvat köti össze a látható és a láthatatlan világot, az Eget és a Földet, az anyagi és a szellemi teremtést."

Lehet, hogy úgy tíz év múlva, kinyílnak a Hamvas Béla által emlegetett kapuk? Elgondolkodtató.

Mi lesz 2012-ben?

A maják behatárolták a Nap ötödik korszakának a végét, úgy is mondhatnánk, üzentek nekünk.

És akár értjük az üzenetüket, akár nem, mindenképpen érdemes elgondolkoznunk rajta. Talán könnyebb lesz elviselni kicsinységünket a hatalmas csillagok alatt.

irta:G.ZSOLT
Jóslatok és jövendölések : A mayák 7 titkos jóslata

A mayák 7 titkos jóslata
http://www.auranka.hu/magyar-oshagyomanyok/hunkapu 2007.05.15. 18:41


Azt hiszem, hogy mindannyian olvastuk a Biblia ÚJSZÖVETSÉGI oldalain lévő jövő leírását, ismerjük Nostradamus jövendölését, igen ismertek katolikus világunkban a Szűzanyánk kinyilatkoztatásai is de sajnos kevesen ismerik a maya papok által a kövekbe vésett jóslatokat. Mindegyik egy és ugyanazon mondanivalót tartalmazza, egy korszak végét, mely csak a maya műveltségben maradt fenn ősi, hiteles alakjában a Csillagrendszeri (Galaktikai) Ismeretek által.
Elvesztek a babilóniai kaldeusok ismeretének az adatai, elvesztek a perzsa hódító háború miatt, de ezzel forr újra egyé a két papirend, így lesz újból a monda szerinti férj és feleség és együtt építik fel sok évszázad után azt a piciny országot, melyet ma Magyarországnak nevezünk és minden bizonnyal a vérünkben csörgedezik e két papirend vére és a mi elfelejtett öntudatunkban él továbbra is a tudományuknak minden apróbb ismerete!
Az első maya jóslat első sorai nekünk magyaroknak is szólnak, mivel itt adja ki az utasítást arra, hogy újra vissza kell állítani a már elveszett tudós Papirendeket és ez által ránk is vár a Kaldeusi és Maghiár rendek újbóli megszervezése, felállítása! Hatalmas feladat kevés idővel!
Nem csevegni, nem félni kell a jövőtől, hanem felébreszteni a tudatalatti ismereteinket, és formálni az igaz, NEM HAMIS papokat. Nem, nem vallást kell megváltoztatni a jelen pillanatban, hanem azt a vallási tudományt felépíteni és tanítani mely ezelőtt még 2000 évvel jelen volt a népeknél, hiszen maga Jézus is ezt tanította!
Elménkben kell felépíteni ezen utolsó anyagi műveltségünk (civilizációnk) világegyetemes (KOZMIKUS) PIRAMISÁT minden jelképével, magyarázatával és ismertetni a nagyvilággal!
Az eddigi ismeretek alapján tudjuk, hogy a maya Naptár 2012, december 22.-ére jelzi az utolsó korszaka végét! Ez magában nem jelent semmit, hiszen korszakokról van szó és ahogy egy korszak befejeződik, úgy születik meg egy újabb; de a 2012-es korszakváltozás különbözik a többitől, mivel ekkor fog befejeződni egy Nagy Év is 25920 évvel. Nem lesz vége a Világnak sem az évek számításának mivel újra kezdődik el egy NAGY ÉV egy új 5125 éves korszakkal, azaz a mayák pontos számolása után 5184 évvel! Nem lesz vége a földi életnek!
A mai kutatók az 5125 évet egy maya piramison, Palenquen talált évszám átszámításával kapták meg, ahol az évszám az Kr.e 3113 (hozzáadva 2012) évet jelöli meg; ezt kell elfogadnunk mint az utolsó anyagi műveltség (civilizáció) idejét, de a különböző műveltségeknek különböző ideje volt a valóságban attól függően, hogy milyen erővel hatott rájuk a HUNAPKU ereje.
A mayák egyetemes nyelve a számtan volt és e nyelvhez szerencsére nincs szükségünk tolmácsra. Ennek köszönthető, hogy ma viszonylag igen könnyen érthetők a ránk hagyott magyarázataik, ismertetéseik. Ma a papjait már nem találhatjuk meg, hiszen a szó legszorosabb értelmében eltűntek a Kr.u. 830-as években, de szent írásaikat a piramisok köveibe vésve láthatjuk. Gyönyörködhetünk a kódexeikben, a csodálatos rajzos írásaikban és minden soruk megértése után meg kell állunk és gondolkoznunk kell azon, hogy mennyire értelmes és okszerű gondolkodású emberek voltak. Ismerték a mennyiségi (kvantikus) számolási módszert és csakis ezzel tudták megadni a korszakokat, hiszen korszakokon épül fel az egész Világmindenség, a vonzerő, a villamos-delejes (elektromagnétikus) erőnyök (energiák) ereje által. A csillagállásokból jósolták előre a földrengéseket ahol újból ezek az erők hatnak egymásra és sugározzák az erőnyüket a Földanyára.
A magyarázataikat megismerve erősödik meg bennünk az a vágy, hogy népünk ébredjen fel a 2000 éves mély álmából és adja vissza újból más népeknek az ősi titkos tudományát! Nem, nincs bennünk semmi hatalmi vágy akkor, amikor erre gondolunk, ez csupán egy igen szükségletes tanítás és csakis a régi paprendek tudják újból felismerni azt, hogy eljött az idő nemcsak a tudomány, nyelv és hit újbóli fejlődésére, hanem ezzel együtt egy új anyagi műveltség (Civilizáció) ajtaja fog előttünk megnyílni és ezt a kaput az emberiségnek egyetértéssel kell átlépnie és ehhez vezetőkre van szüksége.
A világnak el kell vetnie a régi, hibás felfogásokat, a babonás hitüket, a hamis jövendölők bilincsbe verő láncait. Az első jövendölést pontosan ezért nevezhetjük Felhívásos Reménynek!
Felhívás a közel jövő szerencsétlenségeire, melyek már többször felhívták a figyelmünket és figyelmeztettek bennünket! Reményt sugározni az ettől félőknek a lelkébe, hogy mindez könnyíthető legyen a nagytudású szent emberek által, akik ezen a göröngyös úton át tudnák segíteni a népeket, az ember&236;séget.
Ennek az új tudósrendnek a felépítéséhez a mayák megadtak 13 évet, melyből sajnos már majdnem 6 év eltelt, de van még teljes 7 év a részünkre, nincs minden elveszve és reméljük azt is hogy e kis beszélgetésünk is hozzásegít az ősi nagy csillagrendszeri (galaktikai) magyar tudomány megtalálásához, felállításához és tanításához és főleg ahhoz, hogy mindezek előtt megismerjük a valóságot és szét tudjuk választani azoktól a titokzatos meséktől melyek az évszázadok során akarva és akaratlanul feldíszítették a az ősi papirendek világegyetemmel kapcsolatos (galaktikai) ismereteit. Megismerni a vallásunk, a vallások anyagi okát, megismerni a Teremtést.

1999. augusztus 11.

Igen emlékezetes évszám volt a napfogyatkozással (eklipszével) és csillaghullással.
Ekkor lépett az emberiség a lelki időszakába, az elmélkedésébe!

Valójában ekkor értük el azt az időt, amikor a jelenlegi hátramaradt anyagi műveltség (civilizáció) éveiből az emberiség már nem fog tudni újat tanulni. Ezen a napon fejeződött be a ma már jól ismert Indygo gyerekek születése.
Ezen a napon érte el a FÖLD a napközelségének legnagyobb fokát és a Holdtól való legnagyobb távolságát.
Mindezen jelenségek sokkal jobban befolyásolták az embereket, mint ahogy ezt elképzelni tudnánk.
Ezzel az évszámmal kezdődik el az első Jóslat, ezen a napon volt Földünknek a napfogyatkozás általi VILÁGMINDENSÉGI (KOZMIKUS) KERESZTJE, mely egyben megjelölte az 2012-es jövendölési évszám utolsó 13 évét.

Vízöntő jegye
!
tauro, bika jegyű-------------------------föld-------------------------skorpió jegye
!
leó, oroszlán jegye

Ezen az éjjelen az erős holdfény megvilágított sok országot, megfényesítette földünk azon helyeit, ahol már a háborúk keserű szelei fújtak.

IRAK, IRÁN, KOSOVO, PAKISTAN többek között.

Ezen a napon veszítette el Napunk a pólusait. Az villamos-delejes (elektromagnétikus) ereje gyengült, melynek válságos hatása lett és lesz a föld minden lakójára!
Mindezt a mayák egy igen egyszerű mondattal fejezték ki: "Az emberek megbolondulnak!" És láthattuk, hogy az állatok is ekkor kezdték elveszíteni az tájékozódó ösztöneiket, sőt ebben az időben hallhattunk először a repülőgépek kézi működtetéséről, mivel a műszerei nem működtek jól és mindez az villamos-delejes (eletromagnétikus) erő csökkenése miatt! A nap kevesebb erőnyt kap a Hunkaputól és ezzel mi itt a Földön is kevesebb erőnyhöz jutunk a Napunk által. Egyszerüen felbomlott a Tejútrendszer erőny-egyensúlya.
Ez a Jövendölés anyagi kezdete, a Jövendölés oka és maga a Jövendölés ennek a következményét írja le.
A földi, megszokott életünk is bomlani kezd. Már láttuk, hogy a földünknek az elképzelt tengelye kilengett 5 fokkal, de még hiányzik 85 fokos kilengés, hiszen, a mayák azt írták, hogy a nap északon kel fel és délen fog nyugodni azaz a mai északi mágneses sarok fogja a napkeltét mutatni és a déli mágneses sarok a nyugatot. Igen, tehát a következő 7 év nem lesz könnyű az emberiség számára és pontosan ezért a FELHÍVÁS az ősi papirend felállítására, arra, hogy mutassa meg a népeknek mindezeket és főleg azt, ha mindezt nem is lehetne megállítani, meg nem történté tenni egy bizonyos részét IGEN, egy közös tudattal egyesülve, az emberiség építő (pozitív) erőnyét használva!
Igazi lelkivezetőkre lesz szüksége az emberiségnek, akik csak jó, tiszta érzésre és az igazi szeretetre tanítanak és akkor, amikor 2012-ben átlépünk a VILÁGEGYETEMES (KOZMIKUS) HAJNALBA nem lesz a földön többé gyűlölet, becsapás, hamisság, bűn! Meg kell tanulnunk, hogy az a másik ember az egy másik ÉN, hozzám tartozik, a részemnek a része!
A MÁSODIK JÖVENDÖLÉS az átmenet idejét írja le, azt aminek meg kell történni a világegyetem (kozmikus) erőinek változása miatt! Változások a Földanya és az Emberiség anyagi és lelki világában. Elsőként az embereknek el kell ismerni a Hunapku nagy erejét, az isteni mivoltát úgy, mint egy élőlényt! Meg kell tanulni, hogy ez az életet adó erő, ez maga a szeretet és azt, hogy minden élőlény az Ő erejéből táplálkozik és, hogy hozzátartozása széttörhetetlen, hiszen minden élőlény egymáshoz van kapcsolva pontosan az ő éltető ereje által!
Megváltozik a földünk külseje, szigetek, partok tűnnek, el míg a tűzhányók (vulkánikus) ereje újabb területeket alkot és mindezek újabb, ismeretlen betegségeket hoznak magukkal.
Szükséges lesz a változás az emberek viselkedésében, és ehhez a Földünk siet a segítségünkre hiszen a rezgése, belső lüktetése meggyorsul és ezt az ütemet kell nekünk is átvenni és ezzel kell gondolkodásunkat, érzelmeinket átalakítani. Maga a Nap anyagi alakja, vonzereje (magnetikus ereje) is változáson esik át és ez is elősegíti a természeti csapásokat, a testi és lelki fájdalmakat, de egyben az összetartásra, egymás megbecsülésére fogja serkenti a népeket.
A korszak végén minden ember elér a Tükör Szalonjába és saját maga lesz a bírája azon cselekedeteinek amelyeket egész életén át elkövetett; a jókat és a rosszakat maga fogja kettéválasztani és keresi azt a fejlődési fokozatot, mely az életének a célja volt, vagy lett volna. Ekkor fogja megérteni, hogy a Világmindenségnek fejlődni kell a teljesség eléréséhez és azt, hogy ennek mi is részei vagyunk!
Ez a jövendölés megérteti velünk, hogy mindezt el kell fogadnunk és változtatni kell a jelenlegi életünkön, továbblépni a fejlődés útján és ezzel tudjuk csak semlegesíteni a földi csapásokat. Csak ezzel tudja a fájdalmait enyhíteni minden ember.
A HARMADIK JÖVENDÖLÉS azokat a gyors anyagi változásokat említi meg, mely a megszokott, eddigi földi életünket át fogja változtatni.
A elképzelt földi tengely kilengése fogja okozni a sarkokon található jegek olvadását, a tenger szintjének az emelkedését! A föld földtani (geológiai) működése földrengéseket, szökőárakat okoz. A földön az éghajlati változások rekkenő hőséget jósolnak. Ennek az oka a nap működésének a meggyorsulása, rezgéseinek a hatására a sugárzása erősödik és mindehhez az emberek által termelt levegő szennyezettsége is hozzájárul, mely a csapadékhullás hiányát fogja okozni. Ha nincs eső, nincs aratás, nincs élelem!
A magas hőmérséklet mindig egy erős széljárást okoz, és növekedni fognak a szélvészek is, a föld kiszáradása tüzeket okoz és mindez a földön élők gazdasági életét zavarja meg, betegségeket, éhséget és közjóléti megmozdulásokat fog kiváltani.
A NEGYEDIK JÖVENDÖLÉS beszél arról, hogy a mayák a jövendöléseiket csillagászati számításaik alapján készítették el. Ezt többek között a VENUSZ időszaka után. Ennek a keringése, időszakjának az útja 584 nap volt és ez a szám segítette a Napunk korszakának a számításához. A Vénusz, a magyar mesék Tündér Szép Ilonája szabad szemmel látható az égbolton mivel a Nap és a Föld között látható!
A Drezdai Kódexben leírják, hogy minden 117 korszak után a Vénusz ugyanazon a helyen található az égbolton és pontosan ekkor a Napunk működése változásokon megy át, megjelennek a napfoltok, kitörések, és szelek.
Ránk hagyták örökségül, hogy minden 1 872 000 kin azaz 5125 év után Napunk ezen változásai sokkal erősebben észlelhetők és így nagyobb hatással vannak a földi életre is.
Ilyenkor történnek a nagy természeti csapások. Ez a Kódex ugyanígy leírja azt is, 1, 366 560 évnek van egy 20 éves számolási különbsége ezzel a számmal, mely a kereszt templomában Palenquen megtalálható és éppen ezért nevezték az utolsó 20 évet 2012 december 22 előtt mint "az idő mely nem idő"!
Tehát valójában az utolsó 20 év az az idő, amikor ezek a változások elkezdődnek, ettől az időtől kezdve kezd nagyobb mennyiségben csökkeni a villamos-delejes (elektromagnetikus) erő hatása a földön.

AZ ÖTÖDIK JÖVENDÖLÉS az emberek félelmeiről beszél, azokról, melyek idő- változást okoznak testében, lelkében, vagy a fejlődésében. Minden olyan ismert rendszer, mely az emberiség félelmére építetett sok-sok időn keresztül átváltozik, megsemmisülhet az egyik percről a másikra. Az Anyaföld és a hátán hordott népek helyzete egy egyforma, összehangolt fejlődésen esik át. Mindez szükséges lesz ahhoz, hogy a fejlődés egészen más, új alapokon alakuljon ki és mutassa meg az utat a TEREMTÉS megértéséhez.
A villamos-delejes (elektromagnétikai) erők változása igen nagy hatással lesz minden műszaki megoldásra, korszerű műszerre, melyek működése nemcsak összetettebb, hibásabb lehet, hanem egyszerűen megjavíthatatlan állapotba is kerülhet, különösen a műholdak, melyekre a földi és a földön kívüli vonzerők és napkitörések egyenes hatással vannak, az ibolyántúli sugárzás miatt a műholdak körpályáját gyorsabbá teszi. A műholdak hiánya képzeletünkre bízza a földi zavar megjelenését a közlésfolyamatok minden területén és ezzel a világ gazdaságának gyenge oszlopai összedőlnek, mely maga után von minden más világi csapást, az éhséget és ezzel a népek testi és lelki élete is válságba kerül, de ezzel egy időben kell megjelennie annak a szellemi útnak, melyen az emberiségnek el kell indulnia és melynek végén egy újabb, tisztább, fejlettebb erőny (energia), élet vár minden népre, akkor amikor átlép a VILÁGEGYETEMES (KOZMIKUS) HAJNALBA.

A HATODIK JÖVENDÖLÉS megemlíti annak a hullócsillagnak (meteor) a megjelenését, melynek a jöveteléről már annyi, de annyi hamis mesének tűnő dolog kering a világ minden részén! Az pld. hogy a földöntúliak ezzel fogják megmenteni a föld lakóinak egy részét.
Ellenben a hullócsillagok csak becsapódni tudnak a Földbe, hiszen senki sem irányítja és ez veszélyeztetheti az egész emberiség létét.
Sok vallás is beszél erről a hullócsillagokról. A Bibliánk is például, de a mayák ismerete szerint anyagi és siquiakai eszközökkel el lehetne téríteni a pályájáról és nem engedni meg azt, hogy elérje a Földet. Ezek a hullócsillagok (meteorok) mindig megtalálhatók voltak a naprendszerünkben, sőt többször már be is csapódtak.
Ismerjük a 65 millió évvel ezelőtt földünkbe csapódott meteor történetét, ott pontosan ahol a mayák éltek, s élnek ma is, a mexicoi Yucatan félszigeten CHIC-CHULUB falujánál az Atlanti óceánnál, Progreszo kikötője mellett és a becsapódás tere 180 km átmérőjű és ez alakította ki GOLF ÖBÖLT. Az hullócsillag becsapódása által haltak ki az ősi óriáshüllők.
Isaac Newton volt az, aki már műszeres (technológiai) tudományai alapján megállapította azt, hogy egy vonzerő (magnetikus erő) az, ami mozgatja a bolygókat a nap körül, jóval későbbi időkben mint a mayák---- és ezután Edmond Halley nem is olyan régen, Newton számításai után meg tudta határozni az üstökösök keringését is és ezzel azt, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy újra láthatók legyenek a földünk közelében.
A tudós maya csillagászok tudták azt, ha az égbolton megjelenik valamilyen addig nem ismert, nem látott tárgy az lehet igen zavaró (negatív) hatással a földön élők részére és e veszély alapján nevezték zavaró (negatív) istennek. Innen ered e nép papjai által táplált sok misztiszizmusa. Számtani, csillagászati tudása adta a jövőnek az ismereteit az anyagi jelenségek által.

AZ UTOLSÓ, A HETEDIK JÖVENDÖLÉS.
Leírja azt a hatalmas pillanatot amikor 2012. december 22-én a földünk elhagyja a VILÁGEGYETEMI (KOZMIKUS) ÉJJELT és belép a VILÁGEGYETEMI (KOZMIKUS) HAJNALBA és ennek a valóságos anyagi megnyilvánulását. Ezt egy csodálatos fénysugár megjelenése fogja az emberiség tudtára adni, ez ami összhangba hozza földünk minden élőlényét és akkor már megengedi az emberiség kényszerű átalakítását. Új elmét, új alkalmat, új közlésrendszert vesz át ettől a meleg, vakító fénytől, mely a lelkébe szeretetet és békét fog sugározni!
Ez maga már a HUNAPKU új erőnye, és ez az erőny lesz az, mely az örökletes egységek láncait (génláncokat) működésbe hozza két újabb örökletes egységgel (génlánccal) és az emberek testét egy nagyobb rezgésre állítja és ezzel születik meg az új EMBER, A VILÁGEGYETEMI (KOZMIKUS) EMBER a szónak a legszorosabb értelmében egy új anyagi műveltséggel (Civilizációval) egy újabb 25920 éves NAPUTTAL!
Nem lesz szüksége a emberiségnek többé törvényekre, nem lesz hazugság, bűn és büntetés. A világot egyetlen államrendszer (politikai központ) irányítja és ezzel nem lesz többé háború, harc, nem lesz gazdagság és szegénység!
Az új rezgés segíti az emberiséget a félelmek ellen és ezzel nem lesz többé betegség a földön.
Természetesen a hit, a vallás is fejlődésen fog átesni az egyisten hivés fogalmában és a Szentháromság egy szent négyességgé fog válni, ahol a negyedik elem éppen maga a Világegyetemi (Galactikai) Alkotó Ember ember lesz!
Visszaáll az ősi magiár maya káldeusi papok által tanított VILÁGEGYETEMI VALLáS az ősi papirendek tanítási rendszerével, azoknak a tanítóknak a tudásával, akik ismerték a 65.-ös örökletes egységi (génlánci) rendszert, avagy ezzel talán rendelkeztek is?
Itt Mexicóban az első FŐPAP ILTAR ezelőtt 13000 éve jelent meg a hitregék szerint és ez az évszám pontosan megegyezne a mayák nagy 25920 éves korszakának a félidejével, pontosan azzal az idővel, amikor az emberiség belépett a világegyetemi éjjelbe és megjelöli a korszak azon felét, amikor az emberiségnek igen nagy szüksége volt azokra a tanítókra, akik átsegíthették ezen a nehezebb útrészen a földön élő emberiséget a Naprendszerünk körpályája VILÁGEGYETEMI ÉJJELÉN.
A sok kutatásunk után tudjuk, hogy minden papi rend ez időtől fogva egy tudomány hirdetője volt, a világegyetemi ismerettel és egy közös ismeretlen nyelvet használtak ennek az átadásához! És ez nyelv a világ minden nyelvi fejlődési fokában jelen volt.
A hosszú kutatóutamon találkoztam még igen sok más, az amerikai, látszólagosan tudatlan őshonos népek mai napig nem értett titkaival, melyek minden bizonnyal nem kevesebb értékűek mint amit ma már megfejtettek, megfejtettem.
A cél, a munka megvan, csak idő és erőny hiányzik, azaz a kevés idő, mely még megadatott a HUNAPKU azon kevés erőnyének, mely napról napra kevesebb erőt ad ki magából! 
 



2012. július 25., szerda

Apokrifek-Júdás evangéliuma

Júdás Evangéliuma
Kopt nyelvről angolra fordította Rudolphe Kasser, Marvin Meyer és Gregor Wurst, Francois Gaudard közreműködésével.
A National Geographic Society Gondozásában, C 2006
Magyarra fordította Waldmann Szabolcs
A magyar fordítást lektorálta Berki András
Bevezető
Jézus titkos kinyilatkoztatása Iscariot Júdással történt beszélgetésük alatt egy héttel és három nappal az ünnepelt húsvét előtt. Jézus földi lelki szolgálata Amikor Jézus megjelent a földön, nagy csodákat művelt az emberiség üdvözüléséért. És mivel egyesek a jó útján [jártak], miközben mások a bűnben tobzódtak, tizenkét tanítványt hívott magához. A világon túli titkokról beszélt nekik és hogy mi fog történni a mindenek végén. Sokszor nem mint önmaga, hanem mint gyermek jelent meg a tanítványoknak. Első jelenet: Jézus beszélgetése a tanítványokkal: a hálaadási ima vagy az áldozás Egy nap Júdeában volt tanítványaival, és összegyűlve találta őket kegyeleti szertartás közben. Amikor [megközelítette] a tanítványokat, [34] kik összegyűlvén imádkozva hálát adtak a kenyér felett, felnevetett. A tanítványok így szóltak: „Mester, miért nevetsz a [mi] hálaadási imánkon? Úgy tettünk, ahogy kell”. Így válaszolt nekik, „Nem rajtatok nevetek. [Ti] nem saját akaratotokból teszitek ezt, hanem mert ezáltal lesz dicsérve [Istenetek].” Ők azt mondták: „Mester, te vagy [...] Istenünk fia”. Jézus így szólt hozzájuk: „Honnan ismerhettek engem? Bizony mond[om], a közöttetek élő egyetlen nemzedék sem ismerhet meg engem”. A tanítványok feldühödnek Amikor a tanítványok hallották ezt, dühödtek lettek és haragosak és átkozták őt szíveikben. Amikor Jézus látta [értetlen]ségüket, így szól[t] hozzájuk: „Miért vitt titeket ez a tanítás haragba? Az Isten aki bennetek él és [...][35] feldühített titeket lelketek[ben]. Hát álljon elő tőletek emeberek közül, aki [elég erős] és mutassa meg a tökéletes embert és álljon a tekintetem elé! Mind ezt mondták: „Elég erősek vagyunk”
De lelkeik nem mertek kiállni elé, Iscariot Júdás kivételével. Ő meg tudott állni előtte, de elfordította a tekintetét. Júdás így szólt, „Tudom hogy ki vagy és hogy honnan jöttél. Te Barbelo halhatatlan világából származol. És nem vagyok méltó, hogy kimondjam a nevét annak, aki téged küldött.” (Barbelo görög eredetű szó, gondoskodást jelent. Barbelo az első gondolat, a gnosztikus
teremtéstörténetekben az Eonok anyja. Kabbalisztikus képekben a Barbelo a Ketherrel egyezik meg, a Thelemikus filozófiában pedig Nuit-tal.- WSZ.)
Második jelenet: Jézus ismét megjelenik a tanítványoknak A következő reggelen, miután ez történt, Jézus ismét [megjelent] a tanítványoknak.
Ezt mondták neki, „Mester, Hová tűntél és mit csináltál miután elhagytál minket?” Jézus így szólt hozzájuk, „Elmentem egy másik nagy és szent nemzedékhez”. A tanítványok így szóltak, „Urunk, miféle az a nagy nemzedék aki hatalmasabb nálunk és nem most van itt ebben a világban?” Amikor Jézus ezt hallotta, felnevetetett és így szólt: „Minek foglalkoztok a ti szívetekben az erős és szent nemzedékkel? [37] Bizony mond[om] néktek, senki ebben az eónban élő nem láthatja azt a [nemzedéket], és nincs az a temérdek angyala a csillagoknak akik uralhatnák azt a nemzedéket, és halandónak születettnek nem lehet köze hozzá, mert az a nemzedék nem abból jött […] amivé lett [...]. A [köztetek] élő emberek nemzedéke az emberiség nemzedékéből való [...] erő, ami [...] a többi erőt [...] ami [szerint] ti éltek. Amikor a tanítvány[ai] ezt hallották, lelküket nagyon felkavarta. Egy szót sem tudtak szólni. Egy másik napon Jézus eljött [hozzájuk]. Azt mondták [neki], „Mester, [látomásunkban] voltál, mert hatalmas [álmot...] az éjjel [...].” [Ő így szólt], „ Miért [...mikor] elbujdostatok?” [38]
A tanítványok látomása a Templomról és beszélgetésük
Azt [mondták, „Láttunk] egy nagy [házat, egy hatalmas] oltárral, [és] tizenkét embert - gondoljuk papok voltak - és egy nevet; és a tömeg az oltárnál várakozik, [amíg] a papok [...és fogadják] az áldozatot. [De] csak vártunk.” [Jézus így szólt], „Mifélék voltak azok a papok?” Azt [mondták, néhány...] két hét; [néhány] a saját gyermekeiket áldozták fel, mások a feleségüket, dicsőítvén [és] alázatosan egymás iránt; néhány férfiakkal hált; néhánynak [gyilkossághoz] volt köze; néhány többszörös bűnben és törvénytelenségben élt. És az emberek az oltár előtt a te [neved] szólították, és hiányos tetteikben beteljesedett az áldozatuk.” Miután ezt mondták, zavarba jöttek.
Jézus jelképes magyarázattal szolgál a Templom Víziójához
Jézus így szólt hozzájuk, „Miért vagytok zavarban? Bizony mondom néktek, minden pap ki az oltár előtt áll az én nevemet szólja. Ismét mondom nektek, a nevemet az emberek nemzedékében át létező csillagok nemzedékének [...]re írták. [És] gyümölcs nélküli fákat ültettek a nevemben, szégyenletes módon.” Jézus így szólt hozzájuk, „Akiket láttatok az oltárnál az áldozatokat fogadván - azok ti vagytok. Azt az istent szolgáljátok, és ti vagytok az a tizenkét ember. Az a rengeteg jószág mit áldozatként hoztak, azok a sok emberek akiket félrevezettek [...] az oltár előtt. [..] áll és ekképp húz hasznot a nevemből, és az istenfélők nemzedéke hű marad hozzá. Ezután a [paráznál]kodók egy másik alakja fog kiállni, és egy másik a gyermekek gyilkosai közül, és egy azok közül kik férfiakkal hálnak, és az önsanyargatók közül, és a többi szennyben és törvénytelenségben élők közül, és azok közül kik azt mondják „Angyalszerűek vagyunk”; ők azok a csillagok kik mindenek végét hozzák. Mert az emberek nemzedékének azt mondták, „nézzétek, Isten elfogadta az áldozatotokat egy pap kezeiből” - s ez, a hibák lelkipásztora. De
az Úr, az Univerzum Ura az, aki úgy parancsol, „Az utolsó napon ezek megszégyenülnek”.[41]
Jézus így szólt [hozzájuk], „Ne ál[dozzátok] fel azt, amit [...] az oltárra, mivel azok a csillagaitok és angyalaitok felettiek, és már ott elérték a végüket. Tehát vetessenek [kötelékbe] előttetek és had menjenek
[---kb. 15 sor hiányzik---]
nemzedékek [...]. Egyetlen pék nem etetheti az összes teremtményt [42] az [ég] alatt. És [...] nekik [...] és [...] nekünk és [...].
Jézus így szólt hozzájuk, „Ne küzdjetek velem tovább. Mindegyikőtöknek megvan a maga csillaga, min[denki]
[---körülbelül 17 sor hiányzik---]
[43] [...]ban aki eljött [...tavasszal] a fának [...] ebben az eónban [...] egy időre [...] de eljött hogy megöntözze Isten paradicsomát, és az örök [nemzedéknek], mert [ő] nem szennyezi be [az élete útját] annak a nemzedéknek, de [...] az örökkévalóságig.
Júdás arról a nemzedékről és az emberek nemzedékeiről kérdezi Jézust
Júdás így szólt [hozzá, „Rabb]i, miféle gyümölcsöt terem ez a nemzedék?”
Jézus így szólt, „Minden emberi nemzedék lelke meghal. Amikor azonban ezek a népek véghezvitték a királyság idejét és elhagyja őket a lélek, a testük meghal, de lelkük életben marad és felvitetik”.
Júdás így szólt, „És mit tesz a többi emberi nemzedék?
Jézus így szólt, „lehetetlen [44] sziklára vetni a magot és learatni a gyümölcsét. [Ez] az útja [...] a [beszennyezett] nemzetnek is [...] és a korrumpálható Sophia (bölcsesség - BA) [...] a kéz, ami a halandókat teremtette, hogy lelkeik feljuthassanak a felső örök világokba. Bizony] mondom neked, [...] angyal [...] ereje elég lesz, hogy láthassa [...] ezeket akiknek [...] szent nemzedék [...]
Miután Jézus ezt mondta, elment.
Harmadik jelenet: Júdás felidéz egy látomást, és Jézus válaszol
Júdás így szólt, „Mester, ahogy mindegyiküket meghallgattad, most engem is hallgass meg. Mert volt egy nagy látomásom”
Amikor Jézus ezt meghallotta, felnevetett és így szólt: „Te tizenharmadik lélek, miért próbálkozol ennyire keményen? De szólj csak, meghallgatom.”
Júdás így szólt, „A látomásban azt láttam, hogy a tizenkét tanítvány megkövez engem és [45] [keményen] üldöztet. És én is odajutottam arra a helyre, ahol [...] utánad. Láttam [egy házat...] és a szemem nem [foghatta] fel méreteit. Nagy erők vették körül, és növényzet volt a fedele, és a ház közepén [nagy tömeg volt --- két sor hiányzik ---], szólván, 'Mester, vigyél engem is ezekkel az emberekkel'„.
[Jézus] így válaszolt, „Júdás, a csillagod rossz irányba vezetett téged.” folytatta, „Senki halandó születésű ember nem méltó arra, hogy abba a házba lépjen, amiről te beszéltél, mert az a ház a szenteknek van fenntartva. Se nap, se hold nem uralkodik ott, se a nappal, csak a szenteket tűrik meg ott mindörökké, az örök világokban a szent angyalokkal. Figyelj, elmagyaráztam neked a királyság titkait [46] és megtanítottalak a csillagok hibáira; és [...] elküldvén [...] tizenkét eónon.”
Júdás a saját sorsáról kérdez
Júdás agy szólt, „Mester, lehetséges hogy a magom az Urak irányítása alatt van?”
Jézus válaszolt és így szólt, „Gyere, hogy [---két sor hiányzik ---], de hogy sokat fogsz keseregni, ha látod a királyságot és összes nemzetét.”
Amikor ezt meghallotta, Júdás így szólt, „Miért jó nekem hogy megkaptam ezt? Mert kiemeltél abból a nemzetből.”
Jézus így válaszolt, „Te leszel a tizenharmadik, és minden nemzet átkozni fog téged - és te fogsz felettük uralkodni. Az utolsó napokban átkozzák majd a felemelkedésed [47] a szent [nemzedékbe].”
Jézus Júdást tanítja a Kozmológiára: A lélek és az Ön-teremtett
Jézus így szólt, „[Gyere], had tanítsalak [titkok]ról amit még senki fia nem látott. Mert létezik egy nagy és határtalan világ, melynek terjedelmét még az angyalok egyetlen nemzedéke sem látta, s [melyben] ott van egy nagy láthatatlan [lélek],
Mit angyal szeme sosem látott,
A szív gondolata fel nem foghat,
S még nem nevezte senki néven.
„S megjelent ott egy fényes köd. Azt mondta, 'S legyen egy angyal kísérőmnek'
„Egy nagy angyal, a felvilágosult isteni Ön-teremtett kilépett a ködből. Miatta négy másik angyal jelent meg egy másik ködből, s az angyali Ön-teremtett követői lettek. Az Ön-teremtett így szólt, [48] 'Legyen [...], és lett [...]. És megteremtette az első fényességet, hogy uralkodjon felette. Azt mondta, 'Legyenek angyalok, akik szolgálják [őt],' és számtalan miriád keletkezett. Így szólt, „Keletkezzen egy világos korszak,” és keletkezett. Megteremtette a második fényességet, hogy uralkodj[on] felette, angyalok tömegével hogy szolgálják őt. Így teremtette a többi világos korszakot. Urukká tette őket és angyalokat hozott létre szám nélkül hogy segítsék őket.
Adamas és a fényességek
„Adamas az első fényes ködben volt melyet senki angyal meg nem láthatott, azok közül akiket 'Istennek' neveznek. Ő [49] [...] hogy [...] képmása [...] és [ezen] angyal képe szerint. Miatta jelent meg Seth beszennyezhetetlen [nemzedéke] [...] a tizenkettő [...] a huszonnégy [...]. Hetvenkét fényességet teremtett a beszennyezhetetlen nemzedékben, a Lélek akaratával egyezvén. És a hetvenkét fényesség háromszázhatvan fényességet hozott létre a beszennyezhetetlen nemzedékben, a Lélek akaratával egyezvén, hogy számuk öt legyen mindegyikhez.
„A tizenkét fényesség tizenkét korszaka az Atyát képzi, hat mennyországgal minden korszakhoz, vagyis hetvenkét menny van a hetvenkét fényességhez, és [minden [50] öt] égbolthoz, [összességben] háromszázhatvan [égbolt...].
Uralmat kaptak és [rengeteg] angyalt [szám nélkül], hogy dicsértessenek és imádassanak, [s ezek után] szűz lelkeket is, a korszakok és mennyek és égboltok dicséretére és imádatára.
A kozmosz, káosz, és az alvilág.
„Mindezen halhatatlanok összességét a kozmosznak - ami a kárhozat - nevezi az Atya és a hetvenkét fényesség, akik az Ön-teremtettel és a hetvenkét korszakával járnak együtt. Benne született az első ember az ő beszennyezhetetlen erejével. S azt a korszakot, ami az Ő nemzedékével jött el, amiben a tudás ködje és az angyal van, [51] El-nek nevezik. [...] korszak
[...] ami után [...] szólt, 'Legyen tizenkét angyal [hogy] uralják a káoszt és az [alvilágot].' S lásd, a ködből megjelent egy [angyal] kinek arca lángoló tűz volt s kinézete vérrel szennyezett. Nebro-nak nevezték, ami 'lázadót' jelent; mások Yaldabaoth-nak hívták. Egy másik angyal, Saklas, szintén előjött a ködből. Így Nebro hat angyalt teremtett - akárcsak Saklas - hogy segítsék őket, és ezek tizenkét angyalt teremtettek a mennyországokban, akik részt kaptak a mennyből.
Az Uralkodók és az Angyalok
„A tizenkét uralkodó így szólt a tizenkét angyalhoz: „Legyen mindegyikőtök [52] [...] és legyenek [...] nemzedéke [---egy sor elveszett---] angyalok”:
Az első [S]eth, akit Krisztusnak hívnak.
A [második] Harmathoth, aki [...]
A [harmadik] Galila.
A negyedik Yobel.
Az ötödik Adonaios.
Ők azok öten, kik uralták az alvilágot és mindenekelőtt a káoszt.
Az emberiség teremtése
„Saklas így szólt az angyalaihoz, 'Teremtsünk embert a kép és a hasonlóság szerint'. Megalkották Ádámot s feleségét Évát, akit a ködben Zoe-nak neveztek. Mert ezen a néven keresi minden nemzedék a férfit és így nevezik a nőket. Nos, Sakla nem ur[alta...] kivéve [...] nemze[dékeket...] ezen [...]. És az Úr így szólt Ádámhoz, 'Hosszú életed lesz neked és a gyermekeidnek.'„
Júdás Ádámról és az emberiség sorsáról kérdez
Júdás így szólt Jézushoz, „[Milyen] hosszú az az idő ameddig az ember élni fog?”
Jézus így szólt, „Miért csodálkozol ezen, hogy Ádám, nemzedékével, egész életében ott élt ahol a királyságát megkapta, hosszan az Urával?”
Júdás így szólt Jézushoz, „Meghal az emberi lélek?”
Jézus szólt, „Ezért adta parancsba az isten Mihálynak hogy az embernek a lelkét kölcsönként adja, hogy szolgálatot kínálhassanak, de a Hatalmas Egyetlen Gábrielnek meghagyta, a nagy nemzetnek olyan lelket adjon, ami felett nincs ki uralkodhat - vagyis a lelken és a szellemen. Ezért a [többi] lélek [54] [---egy sor hiányzik---].
Jézus megbeszéli a gonoszok pusztulását Júdással és a többiekkel
„[...] fény [---majdnem két sor hiányzik---] körbe [...] s legyen [...] lélek [ami] benned van lakjon ebben a [húsban] az angyalok nemzedékeivel. De Isten tudást [adott] Ádámnak s azoknak, akik vele voltak, hogy a káosz királyai ne uralhassák őket.”
Júdás így szólt Jézushoz, „Mit tesznek ezek a nemzedékek?”
Jézus szólt, „Bizony mondom néktek, a csillagok hoznak mindegyikük ügyének befejezést. Amikor Saklas végbeviszi a rábízott idő mértékét, megjelenik az első csillaguk a nemzedékben, és végbeviszik, amit megmondtak, hogy meg fognak tenni. Paráználkodnak majd a nevemben és gyermekeket fognak ölni [55] és [...] és [...] [--- csaknem hat és fél sor hiányzik---] a nevemet, és ő [...] a csillagod a [tiz]enharmadik korszakban.”
Ezután Jézus [felnevetett].
[Júdás így szólt], „Mester, [miért nevetsz rajtunk]?”
[Jézus] így válaszolt, „Nem [rajtatok] nevetek, hanem a csillagok hibáján, mert ez a hat csillag ezzel az öt harcossal vándorol, és mind el lészen pusztítva a teremtményeikkel együtt.”
Jézus a megkeresztelkedettekről beszél és Júdás árulásáról
Júdás így szólt Jézushoz, „Nézd, mit tesznek majd azok, akiket megkereszteltek a nevedben?”
Jézus szólt, „Bizony mondom [neked], ez a keresztelkedés [56] [...] a nevem [---körülbelül 9 sor hiányzik---] nekem. Bizony mondom neked, Júdás, [akik] Saklasnak áldoznak [...] Isten [---három sor hiányzik---] minden, ami gonosz.
„De te mindegyiken túl teszel. Mert te feláldozod azt a testet, ami engem burkol.
Már felemelkedett a szarvad,
Fellobbantották a dühödet,
A csillagod fényesen világított,
És a szíved [...]. [57]
„Bizony [...] az utolsó [...] lesz [--- majdnem két és fél sor hiányzik---], keserű [---két sor hiányzik---] az Urat, mert elpusztíttatik. És Ádám nemzedékének képe felemelkedik, mert a mennyeket megelőzően ott a föld, az angyalok, és a nemzedék, ami az örök világból való. Figyelj, minden elmondatott neked. Emeld fel szemeid és nézz fel és lásd a felhőt benne a fénnyel és a csillagokat körülötte. A csillag, ami az utat mutatja, a te csillagod.”
Júdás felemelte a szemét és látta a fényes felhőt, és belépett. Akik a földön álltak hangot hallottak a felhőből, ami így szólt, [58] [...] nagy nemzedék [...] ... kép [...] [---öt sor hiányzik---].
Konklúzió: Júdás elárulja Jézust
[...] Magas rangú papjaik zúgolódtak, mert [ő] bement a vendégszobába imádkozni. De néhány írnok óvatosan figyelte hogy letatóztassák az imája alatt, mert féltek az emberektől, hiszen mindenki prófétának tartotta.
Odaléptek Júdáshoz és így szóltak hozzá, „Mit csinálsz te itt? Te Jézus tanítványa vagy.”
Júdás megválaszolt nekik, ahogy kívánták. Kapott némi pénzt és átadta őt nekik.
Júdás Evangéliuma

2012. július 24., kedd

Nag Hammadi leletek

Nag Hammádi-i lelet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nag Hammádi-i lelet, amelyet Nag Hammádi-i könyvtár néven is ismernek, egy késő ókori gnosztikus iratokból álló leletegyüttes.

Történetük

1945-ben a dél-egyiptomi Nag Hammádi (az ókori Khénoboszkion) közelében, nem messze Luxortól kerültek elő. Nem szervezett ásatás során, hanem a helyi lakosság fedezte fel, így a tudomány sokáig nem is tudott róluk. Muhammad al-Samman és Kalifah Ali al-Samman találtak rá, miközben jó termőföldet kerestek. A pontos időpont és lelőhely emiatt nem azonosítható. A lakosok visszaemlékezése szerint a talált papiruszok egy részét tüzelőanyagnak használták fel. A kódexek 1946-ban tűntek fel először Kairóban, majd évekig húzódó tárgyalások után a kairói Kopt Múzeum tulajdonába kerültek.
Az iratok nagyobbik része a 4. századból származik. A gnoszticizmus, mint a kereszténység egyik szinkretista irányzata, Alexandriában alakult ki a 2. század folyamán. Gyorsan háttérbe szorult, annak ellenére, hogy eleinte számos nagynevű híve volt. A bonyolult és mély szellemiségű áramlat azonban nem lehetett vetélytársa a sokkal egyszerűbb és könnyebben befogadható páli kereszténységnek. A lelet a gnosztikus művek aránylag késői másolatát őrizte meg, de egy részük keletkezési ideje legalább a 2. századig nyúlik vissza. A gnosztikusok Alexandriában vereséget szenvedtek már a 2. században, de délebbre megmaradtak közösségeik. Ezt bizonyítja a Nag Hammádi-i lelet is. Ugyanakkor 4. századi elrejtésük azt is mutatja, hogy ekkorra már Dél-Egyiptomban sem érezték biztonságban magukat.
A tizenhárom papiruszkódex körülbelül 1130 oldalt tartalmaz, ezeken kívül néhány kisebb töredék ismert. A Pál apostol imája az I. számú kódex borítójának külső felére írva maradt fenn. A kódexek összesen 51 művet tartalmaznak, néhány cím nélküli. A gnosztikus iratok mellett hermetikus szövegek is vannak bennük. A hermetizmus filozófiája erős rokon vonásokat mutat a gnoszticizmussal, akár közös eredet is feltehető róluk, így nem meglepő együttes előfordulásuk. Az evangéliumok, apokalipszisek, levelek, filozófiai értekezések túlnyomó többsége a kopt nyelv szaidi dialektusában maradt fenn, más dialektusok a korábban keletkező iratokban fedezhetők fel. A legtöbb irat valószínűleg görögből lett fordítva.
A lelet jelentősége a kora keresztény eszmei áramlatok kutatására nézve felbecsülhetetlen, hiszen megtalálásáig a titokzatos, eretnekségnek tartott mozgalom elveiről, belső életéről, tanításairól csakis az ellenlábas ókeresztény irodalomban lehetett olvasni. Így a 20. század közepéig meglehetősen egyoldalú és torzított kép alakulhatott ki a gnoszticizmus-kutatókban.

A könyvtárban talált iratok

Nag Hammádi elhelyezkedése Egyiptom térképén.

Források

Apokrif iratok

Apokrif iratok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az apokrifek a bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között. Némelyikük azonban egyes korábbi bibliaváltozatokban benne volt, illetve egyes mai kisebb egyházak Bibliájában szerepel (például a kopt és az etióp keresztényekében).
Az apokrif (apokripha) görög kifejezés jelentése: „elrejtett”.
A rabbik szefarim hiconimnak, azaz különálló könyveknek nevezik azokat a szamaritánus vagy eretnek iratokat, amik nem voltak benne a kánonban, azaz az ortodox zsidó gyűjteményben. Először azokra a könyvekre használták ezt a szót, amelyeket eltitkoltak a nagyközönség előtt, csak a beavatottak olvashatták. A katolikusok a bibliai korban keletkezett kánonba fel nem vett iratokat nevezik apokrifeknek. Ami nem került be a kánonba, azt nem lehetett nyilvánosan olvasni. Másolásukat megtiltották, ezért kevés maradt belőlük az utókornak.
Alexandria püspöke, Athanasius 39-es ünnepi körlevelében, 367-ben állapítja meg először egész egyházmegyéje területére a kanonikus írásokat abban a 27 darabban, amiből a mostani Újszövetség áll.
Ennek ellenére igen sok apokrif irat fennmaradt az ókori vallási sokszínűség érdekes bizonyítékaként.A kifejezés protestáns és katolikus használata

A protestánsok és a katolikusok között különbség van a kifejezés használatában. A protestáns szóhasználatban apokrifeknek azokat a könyveket nevezik, amelyek bizonyos népek, illetve korszakok Bibliájában ugyan helyet kaptak, de amelyeket a mai protestáns kánon nem fogad el szent iratoknak, és ezért a protestáns Bibliában nem szerepelnek. A katolikus Bibliában található ún. deuterokanonikus könyvek például a protestáns Bibliából hiányoznak, és ezeket a protestánsok az apokrif könyvek közé sorolják. Ugyanakkor azon iratokat, amelyeket minden korszak és minden egyház egyöntetűen hamisítványoknak tartott, a protestánsok gyakran nem apokrifeknek, hanem pszeudoepigráf könyveknek nevezik. (Pszeudepigrapha = „hamisítványok”.) A katolikus szóhasználat nem tesz ilyen megkülönböztetést, hanem valamennyi hamisnak tartott és a katolikus kánonból kizárt iratot az apokrif kifejezéssel jelöli.
Szócikkünkben azokat az egységesen apokrifnek (pszeudoepigráfnak) tartott könyveket mutatjuk be, amelyek mind a protestáns, mind a katolikus és ortodox Bibliából hiányoznak.
A csak a protestánsok által apokrifeknek tartott iratokról: Deuterokanonikus könyvek.

Az Ószövetséghez kapcsolódó iratok

Az Kr. e. 3. század és Kr. u. 3. század között keletkeztek, bibliai szerzők művének tüntetik fel magukat. Sok közülük álmokat, látomásokat tartalmaz Ezékiel, Dániel és Zakariás stílusában. Jellemző rájuk a messiási királyság dicsőségének érzékletes leírása, úgyszintén élénk fantáziával írnak a teremtésről, angyalokról stb. A legismertebbek:

Legendás jellegűek

Apokaliptikus jellegűek

Más címei: Énokh titkainak könyve, Henoch apokalipszise. A Kr. e. 6. század körül keletkezett. A Kr. u. 4. században az apokrif könyvek közé került, mivel túl misztikusnak találták. A könyv az emberiség ősi tudásával kapcsolatos látomásokat közöl. Henoch előre látja az Emberfia eljövetelét, és a utolsó ítéletet is, ahogy majd János leírja Apokalipszisében.

Tanító jellegűek

Költői jellegűek

Az Újszövetséghez kapcsolódó iratok

Egy Papiasz nevű író, a 2. században említi elsőnek valamelyik evangéliumot. Könyve az ’Úr kinyilatkoztatásainak magyarázata’ elveszett. Papiasz egy vént idéz, Euszebiosz szerint (Euszebiosz: Egyháztörténet III. 39) azt mondta, hogy Márk nem Jézus, hanem Péter tanítványa. Márk írja le mindazt, amire Péter emlékezett Jézus mondásaiból, cselekedeteiből. Állítólag héber? vagy arámi?, majd mások fordították azt görögre. A keresztény apokrif gyűjtemény körülbelül 100 művet tart számon, ezeknek az anyagát az újszövetségi kánoni írások, személyek és események ihlették. Ez az irodalom szoros összefüggésben áll az Újszövetség írásaival.
Számuk igen magas: a 9. században Photiosznak 280-ról volt tudomása. Néhány közülük:

Evangéliumok

Az apostolok cselekedetei

Apostoli levelek

Apokalipszisek

Gnosztikus iratok

A gnoszticizmus a 2. századtól érvényesülő misztikus filozófiai irányzat, amely átvette a kereszténység fogalmait, de a maga idegen szellemi tartalmával töltötte meg. A görög gnózis („ismeret”) szóból származik, ami spekulatív, filozofikus jellegére utal.

Szibillai jóslatok

A Szibillai jóslatok az ókor végén széles körben ismert próféciák gyűjteménye, melyek Istentől ihletettnek tartott látnokasszonyoktól eredtek. Keletkezésük ideje a 23. századra tehető. Formájukat tekintve mindig a Homérosz által használt hexametert alkalmazzák. Tartalmuk a királyságokra, népekre, városokra, uralkodókra vonatkozó homályos jóslatok szövevénye.
A Szibillák személyét rejtély övezi. Euripidész, Arisztophanész és Platón mindig csak a „Jósnőről” beszéltek, míg későbbi szerzők – például Marcus Terentius Varro –, tízet neveznek meg: a perzsa, líbiai, delphoi-i, cimmeri, szamariai, hellespontoszi, phrygiai, tiburi és erüthreiai, valamint a cumeai Szibillákat. (A két utolsó azonos.) E két utóbbi örvendett a legnagyobb tiszteletnek Rómában. A pogány korban a Szibilláktól származó jóslatokat és előrejelzéseket gondosan gyűjtötték és féltve őrizték Jupiter főtemplomában és csak súlyos válságok idején kértek tanácsot belőlük.
A Kr. e. 2. századtól az Alexandriában élő hellenista zsidók kihasználva e pogány jóslatok nagy divatját és a kor vallási nézeteire gyakorolt hatásukat, a szibilliai jóslatokhoz hasonló verseket írtak zsidó hittanaik és tanításaik pogányok közötti terjesztésére. Ez a szokás a keresztény korban is folytatódott, és a 2–3. században a jóslatok egészen új csoportja alakult ki. Emiatt a Szibillai jóslatokat három csoportba oszthatjuk: eredetükre nézve lehetnek pogányok, zsidók vagy keresztények, bár néha nem könnyű eldönteni hovatartozásukat. E jóslatokat gyakran idézték a korai egyházatyák és keresztény írók, mint Justinus, Teophilius, Lactanius és Augustinus, de a pogányság visszaszorításával a középkor végére elvesztették jelentőségüket.

Irodalom

  • Archibald Robertson: A kereszténység eredete, Bp., Gondolat, 1972
  • Jakab ősevangélium, In. Szepessy Tibor: Apokrif iratok. Csodás evangéliumok, Bp., Telosz Kiadó, 1998
  • Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma I., Jel Kiadó, 1997
  • Benyik György: Az újszövetségi szentírás, Szeged, JATE Press, 1995

Ajánlott irodalom

  • Az apostolok csodálatos cselekedetei, Bp., Telosz, 1996
  • Csodás evangéliumok, Bp., Telosz, 1996
  • Apokalipszisek, Bp., Telosz, 1997
  • Apokrif levelek, Bp., Telosz, 1999

Külső hivatkozások